Bár elsőre furcsának tűnhet a gondolat, bizony, a meccsnézésnek is van filozófiája. Először akkor döbbentem rá erre, amikor Csíkszentmihályi Mihály Az áramlat című könyvében olvastam a flow élményről. Ezt akkor éli át az ember, amikor teljes valójával egy cél elérésére koncentrál, és ehhez meglévő képessségeit használja és tudása legjavát nyújtja. Lehet, hogy furcsának hangzik, de akárcsak az íjászatnak, a festészetnek vagy a gitározásnak, a meccsnézésnek is megvan a helyes technikája, és igazi élvezetet csak akkor nyújt, ha elsajátítjuk és meccsnézés alkalmával alkalmazzuk is. Lássuk, miről is van szó.

Az első szabály, hogy meccset nézni csak úgy lehet, ha készülünk rá. Ha egyszerűen csak odakapcsolunk egy mérkőzésre, ahol a pirosak játszanak a kékek ellen, hiába is várjuk az élményt, el fog kerülni bennünket. Ehhez előzetes információkra van szükség. Legjobb, ha már előző nap kinézzük a meccset, és utánaolvasunk egy kicsit. Kik játszanak a csapatokban, mi a tét, van-e szimpatikus vagy unszimpatikus játékos vagy edző, ilyesmi. Ezek alapján válasszuk ki, hogy kinek akarunk szurkolni. Ha nem szurkolunk senkinek, nem fogjuk élvezni a közvetítést. Egy magasabb szintre eljutva, már önmagában a futball szépségéért is lehet majd meccset nézni, de ez már igazán haladó zen technika.

A meccs előti előkészületek közül legalább ilyen fontos a megfelelő ital és étel beszerzése. Ennek során rendkívül körültekintően kell eljárni. Kezdjük az itallal, ami adja magát, hiszen nyilvánvaló, hogy egy komoly meccsnéző nem ülhet le a tévé elő behűtött, gyöngyöző sör nélkül. Pohárba csak Lakatos Márk önti a sört, magyar ember kizárólag a stadionban használ poharat, és ott is csak műanyagot. Az étel megválasztása is meglehetősen egyértelmű dolog. Popcornt egyenek a mozipatkányok, chipszet a gyerekek, pisztáciát meg a nők. Egy profi meccsnéző elképzelhetetlen pirított szotyola nélkül. Fontos! Nehogy lélektelen, nagyipari hántol szotyit vegyünk, úgy a mozdulat lényege vész el. Lakásban így is vissza kell fogni magunkat, hiszen a szotyihéjat nem köphetjük szét, ahogy azt illene, legalább a kettényitás örömét ne vegyük el magunktól. Ezt érzékien csináljuk, határozottan, de egyúttal gyengéden, mintha csak egy nő legmagasztosabb szentélyébe szeretnénk bejutni.

Az ülőalkalmatosság megválasztására is nagy hangsúlyt fektessünk. Hintaszékből, függőágyból, étkezőszékről, kanapéról nem lehet a maga teljességében megélni a meccset. Ahhoz bizony, elengedhetetlen a karfás fotel. A lábunkat esetleg felrakhatjuk egy puffra, hogy a tálcát magunk elé vegyük, de jobb, ha a fotelból kb. 45-50 fokos szögben előre hajolva, az asztal fölött szemezgetünk és iszogatunk.

Ha mindezzel megvagyunk, jöhet néhány haladó technika. Az első, hogy mérkőzés közben nem megyünk ki vécére, mert garantált, hogy ez alatt fog megszületni a találkozó legszebb gólja. A mellékhelyiség meglátogatását a szünetre tartogassuk. A második, hogy világbajnokságon németek ellen ne szurkoljunk, mert csalódni fogunk. Ahogy azt Gary Lineker megfogalmazta: A futball egy olyan sport, amit 22-en játszanak, de mindig a németek nyernek. Ugyanilyen fontos, hogy a magyar találkozókat, NBI-es, kupa vagy barátságos meccseket messzire kerüljük el, mert ami itt folyik, azt alibizésnek hívják, és semmi köze nincs ahhoz a játékhoz, amit nagy nemzetközi bajnokságokban űznek. Választhatunk a Premiere League, a Calcio, a Bundesliga vagy a La Liga meccsei közül, garantáltan nem fogunk csalódni. Sok sikert és jó szurkolást mindenkinek. Indulhat a Joga bonito!