Most nem az „Oscar”-ra gondolok, hanem a mi szódás Oszkárunkra, bár épp gondolhatnék az Oscar-díj idei átadására is. Nagy csalódás volt látnom Denzel Washingtont, pedig nálam őt csak Sidney Poitier előzi meg és Will Smith követi. Meg hát annak okán, hogy mennyire izgulhattak a hírességek, vajon mit szervíroztak nekik az ünnepi étekben?! A sok gyanútlan híresség is hogy megjárta Ashton Kutcher születésnapi partiján!
Eddig azt hittem, hogy szegény mi, mert ugye, a szegényt még az ág is húzza, de kajánul meg kell állapítanom, hogy a gazdagokat meg egész vírus-, valamint bacilustörzsek húzzák.
Nem cserélnék a celebekkel.

De jelen esetben nem a makro-, hanem a kis mikrovilágunk érdekel. A mi szódás Oszkárunk, aki a szóda- és nem a sóbizniszben érdekelt. Pár hete nem jeleskedik a termékeivel. Pedig izgatottan vártuk minden szerdán a csodát (ebből gondolhatni, milyen mozgalmas és érdekes az életünk), amikor is megjelent ARO kisteherautójával, a platón sorakozó remekeivel. Mert senki nem tudott olyan szódát előállítani, mint a mi Oszkárunk. Egyenesen szertartásszámba ment, ahogy egy-egy üveget az asztalra emeltünk, s előbb a családfő, aztán a gyermekek, majd az anya-feleség – vagyis fontossági sorrendben – járult poharával a gyöngyöző nedűhöz. Szép könnyedén jött ki a szénsavval dúsított víz, alig kellett a nyomókát megnyomni. A „termék” megállta a helyét magában, de hígíthatott bort, szörpöt is. Ó, nem is jó szó a hígítás! Mert inkább élvezetiérték-emelést kéne említeni. A jó bort még pikánsabbá tette, a kevésbé értékeset rangja fölé emelte, a szörpből pedig üdítőt varázsolt.

Szóval, ez az élmény, úgy tűnik, a múlté. A szóda csak hosszas rázás után hajlandó lassan csordogálni az üvegből. A szénsav valahol útközben eltűnt, vagy bele sem került. Az ízéről meg jobb nem is beszélni! Ha szabad ilyet mondani, kapuzárási pánikban szenved a mi szódánk. Ámbátor az is lehet, hogy inkább a készítője. A helyi információközpont – a nyugdíjasklub – szerint, Oszkár valóban pánikban lehet, mert azt hallani, hogy életében először korban hozzáillő menyecskének csapja a szelet. Talán nem hat rá olyan inspirálóan a szerelem, mint rég. Muszáj rábírnunk, hogy újra fiatalabbal próbálkozzék!

Megígértettük a nyugdíjasokkal, hogy nem fognak többé pletykálkodni róla. A kollektív érdek most ezt kívánja. Majd találunk nekik más kibeszélnivalót.

Mondjuk, az idei Oscar-díj átadását, és ha az sem jön be, akkor Géza és Julis romantikus, ám felettébb rövid távú kapcsolatát. Julisnak úgyis az az üzleti érdeke, hogy a híre szájról szájra járjon…