Élt valaha egy khmer herceg, aki nagy vadász hírében állott, és többféle harcművészetben is jeleskedett. Egyik vadászaton csapdába esett fehér elefántra bukkant, amely - láss csodát – megszólalt. Esdekelve kérte a herceget, hogy szabadítsa ki, cserébe elviszi magával az örök boldogság és fiatalság szigetére.
A herceg megsajnálta, megmentette az elefántot, felült a hátára és kíváncsian várta, hogy beváltja-e az ígéretét. Mentek, mentek már nagyon hosszú ideje, de nem érték el céljukat. A fehér elefánt fehér fülére útközben rárepült egy kis bogár, és amikor a herceg el akarta hessegetni, jól megcsípte őt. Ettől mély álomba szenderült, majd felébredve gyönyörű helyen találta magát, ahol első látásra szerelmes lett a fiatalság szigetén élő Hold lányába, aki elbűvölő és kedves volt. Sokáig éltek boldogságban, de egyszer a herceget szólította a kötelesség, harcba kellett mennie.
Szomorú vége lett a csatának, vereséget szenvedtek, őt pedig az ellenség hétfelé vágta. Hűséges elefántja hazavitte, de a felesége sajnos már nem tudta feléleszteni. Sírt, sírt a kedvese fölött, addig sírt, még a 7 részből kialakult a Mekong deltája, a Hold lányából pedig hatalmas tó lett, melynek neve: Tonlé Sap.
Eddig a történet, a valóságban pedig a tó és a folyó állandó kapcsolatban, szimbiózisban áll egymással. Monszun idején a Mekong folyó 5 km szélesre duzzad, deltája nem tudja elnyelni a vizet, ezért megfordul az áramlás, és a tavat táplálja, amely fokozatosan emelkedik, végül hatalmasra duzzad. Száraz évszakban a tóból visszaszivárog a víz, táplálva a folyót és a termőföldeket.
A tó halban gazdag, ellátja lakóit élelemmel. Rengeteg lazac, angolna, márna, zacskóharcsa, zöld csuka, csőrös hal és tőkehal él itt, de sok a kígyó és egyéb csúszó-mászó is.
A Tonlé Sap tavon, tutajokon álló házakban, igazi úszó városban élnek az emberek, lebegő iskolákban folyik a tanítás. Nagy a szegénység, sok család csónakban lakik, de láttunk lavórban és vödörben úszkáló gyerekeket is. Száraz időben a tó 2-3 méter, áradáskor eléri a 10-12 m mélységet Ilyenkor a lakók „házaikkal” úszkálnak, vagy kikötnek a szárazföldre rizst termelni.
Csodálatos és egyedülálló a folyó és a tó rendszere, a vízi város életformája megdöbbenti és elbűvöli a Kambodzsába látogatókat.
Az utolsó 100 komment: