Nyár van, és ilyenkor többnyire a könnyű saláták és előételek azok, amiket a legszívesebben fogyasztunk. Habár, most éppen nem a legnagyobb kánikula tombol, de lesz azért még igazi nyár az idén, ezért csokorba szedtem pár szezonális könnyű nyári étket.
Megérett az első adag füge. Persze, még csak itt-ott van érett darab a fán, de azért egy tálnyit, már könnyedén össze lehetett szedni…
A fügék az asztalon, én meg a hűtőben kotorászok, hogy mit tudnék hozzá még keríteni (persze, közben a felét befalatozom, csak úgy magába). Mozzarella mindig van otthon, egy kevés serrano sonkát is találtam, a bazsalikom meg kint burjánzik a kertben…
Hozzávalók:
· Füge
· Mozzarella sajt (ha lehet, bivalytejes)
· Sonka –valamilyen levegőn szárított, pármai vagy jamon serrano
· Bazsalikomlevelek
· Balzsamecet
· Extraszűz olívaolaj
Elkészítés:
A fügéket megmosom, hosszában negyedekre vágom. A bazsalikomleveleket megmosom, a mozzarellát vastagon felszeletelem. Egy deci balzsamecetet egy serpenyőben a felére-harmadára beforralok és kihűtök (jó az olcsóbb balzsamecet is). A hajszálvékony sonkaszeleteket hosszában kettészakítom.
Fogok egy negyed fügét, egy nagyjából ugyanakkora darab mozzarellát, a kettő közé teszek egy-két bazsalikomlevelet, és az egészet körbetekerem egy sonkaszelettel.
Egy tányérra teszem a falatkákat, körbelocsolom őket a besűrített, édes balzsamecettel és az extraszűz olívaolajjal. Kész!
Előételként vagy könnyű nyári vacsoraként is ajánlom ezt az ételt. Az íze egészen fantasztikus. A füge édes, krémes húsa, a mozzarella hűvös, savanykás ízei, a bazsalikom illatos aromája egyesül a levegőn szárított sonka markáns, finom zamatával, és így állnak össze egyetlen ízkavalkáddá.
.jpg)
Szeretem a salátákat, de tipikus férfiként csak akkor, ha hús, tészta vagy kenyér is van hozzá/benne. Nekem kell, hogy legyen valami „tömege” is a salátának, az egyszerű „zöld” nálam nem játszik.
Az egyik nagy kedvencem ez a J. O. ihlette saláta/antipasto (asszem, tőle láttam valami hasonlót valamelyik régi műsorában).
Hozzávalók:
· 2 db (2 x 125 g) bufala mozzarella (de ha nincs bivalytejes, jó a tehéntejből készült is)
· 1-2 chilipaprika (habaneróból egy fél is elég, mert az méregerős)
· 2 dl biotejföl vagy sűrű görög joghurt
· 1 citrom
· 2 db grillpaprika (kápia)
· 2 chibatta zsemle
· 1 gerezd fokhagyma
· friss oregánó
· só, bors,
· extraszűz olívaolaj
Elkészítés:
Először is a mozzarellákat fél centi vastag karikákra vágom, és egy nagyobb tálba rétegezem. Tetejüket bőségesen megkenem a tejföllel, megszórom nagy szemű tengeri sóval, mozsárban durvára tört fekete borssal, egy negyed-fél citrom levét ráfacsarom. A tálat fóliával letakarom, és a hűtőbe teszem egy órára.
Közben a kápiapaprikákat egy késsel megböködöm (nehogy szétrobbanjanak a sütőben), majd a sütő grillfokozatán megsütöm, míg a héjuk el nem feketedik (oldalanként 6-8 perc). A sütőből kivéve egy tálba teszem, szorosan lefedem és hagyom negyed órát a saját gőzében puhulni őket. Így a bőrt is könnyen le lehet szedni. Miután megpucoltam, vékony csíkokra vágom, és félreteszem a paprikát, hogy kihűljön.
A chibatta zsemlét 1 cm vastag szeletekre vágom, és egy száraz teflonserpenyőben mindkét felét megpirítom. Az egyik oldalát kicsit bedörzsölöm fokhagymával.
A hűtőszekrényből előveszem a citromos tejfölben „pácolt” mozzarellát, megszórom egy evőkanálnyi hajszálvékony csíkokra vágott citromhéjjal (csak a sárga része), és a szintén hajszálvékony chilipaprika-csíkokkal. Rátépkedek egy kevés oregánólevelet, és jól meglocsolom a legjobb minőségű olívaolajommal (jelen esetben, egy Hvar-szigeti házi olívaolajjal). Elhelyezek a tetején pár sültpaprika-csíkot, és tálalom. Mellé teszem a crostiniket, amiket szintén meglocsolok egy kis olajjal. Kész!
Nemrég, amikor készítettem, éppen a legnagyobb kánikula tombolt mifelénk, és nagyon jólesett a teraszon ülve, a barátaimmal falatozva ez a rendkívül finom saláta. A hűvös, citromos-tejfölös mozzarella, az édes grillezett paprikával, a tüzes chilivel, igazi, frissítő ízharmóniát alkotott.
Na meg, hozzá az alaposan behűtött, kaliforniai száraz rozéból készült fröccs, hogy teljes legyen a kép.
Egy barátom (milyen jó, ha az embernek sok jó barátja van), meglepett egy zacskó friss, alig fél órával azelőtt leszedett, zsenge zöldbabbal. Ezt nem hagyhattam ki, azonnal el kellett készítenem. Mivel ez a zöldbab ennyire friss volt, mindenképpen nyersen szerettem volna felhasználni.
Gyors felmérés a kertben és a hűtőben, és már körvonalazódni is látszott, egy finom salátarecept…
Hozzávalók:
· friss, zsenge zöldbab (fejenként egy nagy marékkal számolhatunk)
· 15 dkg feta sajt (eredeti görög, juh- és kecsketejből készült)
· 1 ek. dijoni mustár
· 2 tk. méz
· 2 ek. málnaecet (vagy vörösborecet)
· 4-6 ek. olívaolaj
· fél maréknyi, friss mentalevél
· ½ gerezd fokhagyma
· só, bors,
· egy marék apró szemű koktélparadicsom
Elkészítés:
Először, a salátaöntetet készítem el. A mustárt, mézet, ecetet, egy keverőtálba teszem, megsózom, borsozom, belereszelek egy fél fokhagyma gerezdet, és alaposan elkeverem. Hozzáöntöm az olívaolajat is, és egy habverővel, homogén szósszá keverem, emulgeálom. Ízlés szerint lehet még az ízeken igazítani, a lényeg, hogy egy pikáns, édes-savanyú öntetet kapjunk. Az öntetet felhasználásig a hűtőbe teszem, hogy jobban összeérjenek az ízek.
A zöldbabot, megmosom, a szárát lecsipkedem. Egy keverőtálba szórom a zöldbabot, rákanalazok annyi öntetet, hogy minden szál babot vékonyan bevonjon. Alaposan elkeverem, hogy mindenhol érje a mustáros szósz.
Bő maréknyit egy tányér közepére halmozok belőle, ha kell, még egy kis öntettel megpöttyözöm. Meghintem az apróra tépkedett mentalevéllel, rámorzsolok egy jó adag feta sajtot a tetejére, végül meglocsolom az egészet a legjobb olívaolajommal. Hogy meglegyenek a nemzeti (és az olasz) színek, szórok mellé pár szem frissen szedett (még napmeleg) koktélparadicsomot. Frissen sült grissinit kinálok hozzá. Kész!
.jpg)
Ezt a salátát, tényleg csak a legfrissebb alapanyagokból érdemes elkészíteni. A zöldbab harsogóan ropogós, friss, édes íze verhetetlen, amit csak kiemel az édes-savanyú mustáros, mézes öntet. Ezt remekül egészíti ki a krémes, sós feta sajt, a hűsítő menta és az apró, mézédes, lédús koktélparadicsom. Igazi komplementer ízek és textúrák.
Zöldveltelinit kortyoltam mellé.
Az utolsó 100 komment: