Ilyenkor, nyár derekán nem kérdés a kertes ember számára, mit egyen: ami terem.

Márpedig ilyenkor van sok minden, (például kolbásztök a kerítésen), sokszor több is, mint kéne. A kovászolt még nem fogyott el a hűtőből, de az újabb generáció uborka megállíthatatlanul hízik a levelek rejtekében. Amint a délelőtti hőségben leszedtem egy arasznyi példányt, és a vágás helyén néhány csepp serkent ki, egyből hideg levesre gondoltam.

Ha az ember csak saját, friss fogyasztás céljából ültet zöldségféléket, a választék fenntartása mellett nehéz jól beállítani a termőterületet. Amikor uborkából csak egy 2 m hosszú sorba vetettem, soha nem volt annyi, hogy egy nagyobb üveggel kovászolni lehessen. Idén kétszer akkora területen vetettem (tehát a vetésterület elérte a 4 m-es hosszt) - így meg nem győzzük enni.

Különben az uborka nem egy bonyolult növény. Tápanyagdús földbe, kb. 5 cm-enként és ugyanilyen mélyre vetve, hamar megjelennek vaskos törzsecskéi, és a „görög saláta” összetevői közül ő terem először. A fák szórt árnyékát jobban szereti a tűző napnál. Több alapvető fajtája létezik: fürtös, saláta- és kígyóuborka. Ezek közül, kisebb zöldségeskertbe a salátauborkát érdemes választani, mert kovászolásra és salátának egyaránt alkalmas. Az én kedvencem az Ashley fajta. Az uborkát szokták műanyag hálóra („uborkaháló”) futtatni, de még jobb, ha egy kb. 80 cm széles sávot meghagyunk neki, amit szabadon befuthat. Így az arasznyi magasan elterülő levelek alatt, a meleg földön fejlődnek a finom, édes uborkák. A talajt érdemes lenyírt fűvel betakarni (mulcsolni), mert kevésbé szárad ki, másrészt az uborkák nem a nedves földön nőnek, nehezebben lesznek betegek és tiszták is maradnak (és a lenyírt füvet is van hova rakni). Sekélyen gyökerezik, nyári melegben hetente kétszer meg kell locsolni.

Ebédkor elkészítettem a levesbetétet: három szál gyenge (= még zöldes színű, lapos hüvely; ha elkezd vastagodni, inkább meg kell várni, míg kifejtőbabnak jó lesz, ugyanis a Juliska bab nagyon jóízű, de nagyon hamar szálkásodik) Juliska babot négyzet alakúra felvágtam, kiskanálhegynyi akácmézzel összekevertem, és forró, barnuló vajban megpirítottam. Kivettem a levest a hűtőből, elkevertem benne egy bő kiskanálhegynyit a Horvátországból hozott, darált fehér szarvasgombából, beletettem a karamellizált zöldbabot, meghintettem finom olívaolajjal és megettem.