Ez az az étel, amire tökéletesen illik a mondás: csúnya, de finom!
Aki nevelt valaha otthon paradicsomot, az biztosan szembesült már azzal a kellemetlen érzéssel, hogy nyárutó derekán még roskadoznak a tövek a terméstől, de már nincs elég napfény, hogy beérlelje a szemeket. Ilyenkor azért leszüreteljük az utolsó zöld paradicsomot is „jó lesz majd a csalamádéba!” felkiáltással, de titkon tudjuk, ekkora mennyiségre nincs szükség, kidobni viszont nincs szívünk... Bezzeg nagyanyáink nem voltak ilyen helyzetben, Ők tudták a megoldást, talán az ínséges idők, a spórolás és az „ételt nem dobunk ki” szemlélet miatt. Én gyermekkoromból emlékszem erre a furi-finom lekvárra. Ma már én főzök a be nem érett paradicsomból a családnak, és remélem, egyszer (jó pár év múlva) az unokáimnak is.
Íme a mi családunk receptje:
• kb. 2-2,5 kg zöld paradicsom (nálam idén ennyi maradt ki a csalamádéból)
• 2 kg kristálycukor
• 1 egész citrom
• 0,5 kg alma
A recept nagyon egyszerű. A zöld paradicsomot lecsumázom, megmosom és négybe vágom (a kisebbeket félbe, a nagyobbakat hat darabba). Beleteszem egy nagy lábosba és ráöntöm a cukrot (édesszájúaknak annyi kiló cukor, ahány kiló a paradicsom). Ráfacsarom a citrom levét (1 kg zöld paradicsomhoz fél citrom) és belereszelem a héját (mi savanykásabban szeretjük, ezért én beledobom a kifacsart/lereszelt termést is, és azt is belefőzöm), majd lassú tűzön, sűrűn kevergetve összefőzöm, ez kb. 2-3 óra.
Van, aki a zselé-állag elérése után rögtön üvegbe tölti, de én szeretem a pikánsabb ízeket, ezért mielőtt nagyon besűrűsödne, megpucolom az almát, kiszedem a magházát és feldarabolva beledobom a „trutyiba”, majd így még egy jó óráig főzöm (lassú tűzön), egészen addig, amíg jó sűrű, zselés állagú lesz a lekvár.
Mit mondjak, a látvány és a szín nem valami bizalomgerjesztő,de ilyennek kell lennie. Ekkor üvegekbe adagolom és szárazdunsztba teszem. Érdemes kipróbálni!
Van egy másik változatom is, arra az esetre, ha valaki nem szereti a darabos lekvárt (a héja miatt). Ebben az esetben ecetes vízben kell „áztatni” egy napig a paradicsomot, majd pépesen összefőzni. Hallottam már (alma helyett) vaníliarúddal készített változatról is, de azt még nem próbáltam, nekem túl édesnek tűnik. Mindenesetre, ha a családi receptem alapján valaki kedvet kapott a zöld paradicsom hasznosításához, már örülök.
Az utolsó 100 komment: