Janikovszky Éva: Égigérő fű (részlet)

Dezső bácsi felmutatta a most már nemcsak hosszában, hanem keresztben is lyukas szalmaszálat.
− Világos? – kérdezte.
Hát elég világos volt, de Misu azért megkérdezte, mert neki a legvilágosabb dolgokról is akadt mindig kérdeznivalója:
− És ez az egész mire jó?
− A Bertamama-féle titok lényege az – magyarázta türelmesen Dezső bácsi –, hogy a szalmaszálakat egy keresztbe fúrt lyukkal használhatatlanná tegyük. Ha ugyanis nemcsak hosszában lyukas egy szalmaszál, hanem keresztben is, akkor nem lehet rajta keresztül kiszívni a pohárból a málnaszörpöt.
− És mire jó az, ha egy szalmaszállal nem lehet kiszívni a pohárból a málnaszörpöt?
− Az egyetlen dologra jó, hogy Bertamamának legyen oka panaszra – válaszolta Dezső bácsi –, másra, azt hiszem, nem. Bertamama már meg is tette panaszát, most már rajtunk a sor, hogy délutánra legyen elegendő ok is. Legalább száz szalmaszálat kell keresztbe kilyukasztanunk, mert néhány darab használhatatlan szalmaszálért igazán szégyen volna Kamilla kisasszonyt Bertamama lakására fárasztani.
− Hát odafárasztjuk? – csillant fel Misu szeme.
Dezső bácsi fogadott unokájára mosolygott.
− Mi megtesszük a magunkét. Reméljük, oda is fárad. A kilyukasztott szalmaszálakat te fogod elvinni Bertamamához, mert Oszkár bácsi csak akkor megy haza, ha Kamilla kisasszony már náluk van.
− És mi lesz közben a mi titkunkkal? – kérdezte Poldi néni, akinek most is Poldi bácsin járt az esze.
− Oszkár ma befejezi a munkát, és holnap elkezdjük a szállítást. A szenespincében raktározzuk el a titkot. Oszkár megígérte, hogy holnapra ragyogóan kitakarítja a pince egyik sarkát.
− Milyen jó fiú ez az Oszkár – mondta ellágyulva Poldi néni. – Hogyan is tudom majd meghálálni a jóságát?
− Meghívjuk majd őt is a titok felfedésére! Bertamamával együtt!
Misu gyakran fején találta a szöget, most is ez történt.
− Persze hogy meghívjuk – örvendezett Poldi néni. – Jaj, csak már ott tartanánk!
De hát addig még sok szalmaszálat kell keresztbe kilyukasztaniuk, ezzel Poldi néni és Misu egyaránt tisztában volt.
Poldi néni mindjárt hozzá is látott a munkához, de Misu előbb kiszaladt az udvarra, hogy megnézze, mi van azzal a lánnyal.
Mindjárt látta, hogy legfőbb ideje azt a lányt megnézni. Mert hiába volt éppolyan piros, mint tegnap, valahogy mégis hervadtabban üldögélt az ablakpárkányon. Csak nézett maga elé, mintha észre sem vette volna Misut.
− Csak nem csípett meg egy pók? – kérdezte Misu, de Síróbaba csak a fejét rázta.
− Nem sírtál még ma? – érdeklődött tovább Misu, mert nem tetszett neki ez a nagy némaság.
− Valahogy ma nincs kedvem – szólalt meg végre Síróbaba olyan szomorú hangon, hogy Misu szíve összeszorult.
− De azért, ugye, nem vagy beteg?
− Egyedül vagyok – mondta Síróbaba, és most nem piros volt a szeme, hanem egészen kék –, és játszani sincs kedvem.
− Elmondjak egy titkot? – kérdezte Misu. – Vagy hozzak egy lekváros kenyeret?
Síróbaba elgondolkozott.
− Előbb kérdezd meg, hogy mi újság. Mert úgy szeretném elmondani.
Misu arra gondolt, hogy az ilyen piros lányok teljesen kiismerhetetlenek. Ő például nem szereti, ha megkérdezik tőle, hogy mi újság, viszont ha nem kérdezik, akkor mindig szívesen elmesélni.
De Misu sokkal különb dolgokat is megtett volna Síróbabáért, hát hogyne kérdezte volna meg, hogy mi újság. Ha éppen ez hiányzik neki.
Síróbaba egészen közel hajolt a rácshoz.
− Kora reggel itt járt a postás, hozott egy levelet. Kamilla néni elolvasta, és az mondta, hogy borzasztó, ide személyesen kell kiszállnunk.
− És mi volt a levélben? – kérdezte Misu.
− Ezt szeretném én is tudni – ugrott le a párkányról Síróbaba, s már hozta is a levelet, s nyújtotta ki a rácson keresztül. – Kamilla néni azt mondta, hogy olvassam el, de én nem tudom az ilyen írást elolvasni, csak azt, ami nyomtatva van. Olvasd hangosan!
És Misu olvasta:

Igen tisztelt Kamilla kisasszony!

Tudom, hogy az Ön ajtaja minden panaszos előtt nyitva áll. Ezért is merek Önhöz fordulni nagy kérésemmel, hogy szíveskedjék engem ma délután otthonomban felkeresni, ha valami borzasztó, példátlan csúfságot akar látni, amit egy 88 esztendős öregasszonnyal tettek a rossza emberek, hogy megkeserítsék öreg napjait.

Hálás köszönettel

idősb Brenner Oszkárné,
Bertamama
Új lakótelep, I. tömb, 2. ház,
3. lépcsőház, 4. emelet