A karácsonyi nagy trakta után vágytam már egy könnyedebb, mediterrán ételre. Meg aztán ebben a nagy zimankóban jólesik kicsit felidézni a nyár és a nyaralások élményeit. A kamrában kutakodva akadtam rá egy üveg, sós lében eltett feketekagyló-húsra (cozze), amit vagy két éve vettem egy kis olasz delikáteszboltban. Még pont nem járt le a szavatossága.
Ha pedig tengeri herkentyű, akkor paradicsomos rizottó. Ehhez nem férhetett kétség, így összeszedtem a többi hozzávalót is a spájzból…
Hozzávalók (2 személyre):
· 1 csésze rizottórizs
· 1 fej hagyma
· 1,5 liter alaplé vagy csirkehúsleves
· 1,5 dl száraz fehérbor vagy könnyű vörösbor
· 2 dl passzírozott paradicsom (mutti passata)
· egy szardellafilé
· 2 ek. aprított friss bazsalikom
· 5 dkg vaj
· 5 dkg parmezán vagy Grana Padano
· olívaolaj
· só, bors
· 10 dkg feketekagyló-hús (sós vízben eltett v. fagyasztott)
· 1 gerezd fokhagyma
Rizottórizs: A rizottóhoz csak a tömzsi, kerek szemű rizottórizs a jó. Ennek alacsonyabb a keményítőtartalma, lehet „al dentére” főzni, mert sok folyadékot (és ízt) képes felvenni anélkül, hogy szétesnének, szétfőnének a szemek. A legjobb és legismertebb fajtái az Arborio és a Carnaroli, de ezeket aranyárban mérik, és többnyire csak drága delikáteszboltokban beszerezhetők. Kapható még bioboltokban, olasz kerek szemű rizs, ami végszükség esetén szintén megfelel. De ami a legjobb ár/minőség arányt képviseli, az a „színes-saját márkás, teszkós” rizottórizs. Már többször próbáltam, és bátran ajánlom, pedig én nagyon „háklis” vagyok a rizottó minőségére… A „SOS” és „Eurico riz”, meg társait felejtsük el, azokból soha nem lesz jó rizottó!
Előkészületek:
Elkészítem az alaplevet (ez esetben csak fel kellett olvasztani és felforralni).
A hagymát apróra vágom, a fokhagymát vékonyan felszeletelem.
Elkészítés:
Egy széles, vastag falú serpenyőben vagy wokban olajat hevítek, rászórom a hagymát és a szardellafilét. Amikor a hagyma megüvegesedett és a szardella is feloldódott, rászórom a rizst, amit kissé megpirítok, míg a szemek szélei fehéredni nem kezdenek. Sózom, borsozom (óvatosan, mert a szardella is sós). Aláöntöm a bort, és addig forralom, amíg a rizs fel nem szívja. Lejjebb kapcsolom a tűzhelyet közepes fokozatra, és belekeverem a paradicsomot, elkeverem, és egy merőkanálnyi forró alaplevet öntök hozzá (fontos, hogy az alaplé a főzés ideje alatt végig forró legyen).
Folyamatosan kevergetve főzöm a rizottót, időnként alaplevet adva hozzá, ügyelve arra, soha ne legyen a rizs szárazon. Mindig legyen folyékony halmazállapotú, keverés közben ne látszódjon az edény alja egy másodpercnél tovább.
Húsz perc, fél óra főzés után elkészül a rizottó. Akkor jó, ha az állaga krémes, de az egyes szemek még egy kissé kemények, és lehet harapni (al dente). Ekkor lehúzom a főzőlapról, belekeverem az apróra vágott friss bazsalikomot és elkeverem, hozzáadom a hideg vajkockákat, amit szintén alaposan, gyors mozdulatokkal elkeverek benne, majd belereszelem a parmezánt. Elkeverem, és tálalásig melegen tartva félreteszem.
Egy serpenyőben olajat melegítek, beleszórom a fokhagymaszeleteket, és kicsit pirítom, hogy az olaj vegye át a fokhagyma ízeit. Beledobom a kagylóhúsokat, és pár pillanatig, folyamatosan rázogatva, átmelegítem. Egy leheletnyi bort spriccelek alá, még egy pillanatig párolom, és kész. Mivel a kagyló már főzve/marinálva van, nem igényel több hőkezelést, elég, ha az ízeket átveszi, és átmelegszik.
Tippek, tálalás:
A pasztatányérba kitálalt rizottó tetejére halmozom a kagylókat, és pár bazsalikomlevéllel díszítem, ízesítem.
Nem muszáj külön elkészíteni a kagylót, a rizottóba is keverhetjük, amikor az utolsó merőkanál alaplevet tesszük hozzá. Ez a rizottó nemcsak a kagylóhoz de például tintahalhoz vagy garnélához is remekül illik.
A rizottó és a kagyló is csak frissen elkészítve fogyasztható. Ne tegyük el a hűtőbe. Csak annyit főzzünk, amennyit egyből meg is eszünk.
A paradicsomos rizottó rendkívül finom étel, a paradicsom zamata,a rizs krémessége és a bazsalikom aromája remekül harmonizál bármilyen tenger gyümölcsével, mint ahogy a vajpuhaságú, tengerízű feketekagylóval is.
Egy pohár remek, az olaszországi Veneto tartományból származó, száraz fehérbort ittam hozzá (Saove Ca’saletti). De egy könnyű vöröset, mondjuk, kadarkát is ihatunk hozzá…
Elkészítési idő: 50 perc + az alaplé elkészítési ideje
Költségek: kb. 600 Ft/adag
Bor: 660 Ft (Saove Ca’saletti – metro) best buy!
További recepteket az alábbi oldalon találsz:
Az utolsó 100 komment: