Ki a kedvenc történelmi személyiséged?

 Kedvenc történelmi személyiségem Caligula, mert őrült volt. Caligula nagyon szimpatikus nekem az őrültségeivel! A lovát tette meg szenátornak, megette a fiát, hogy Saturnust utánozza, fölsorakoztatta a hadsereget a tengerparton aztán azt mondta hogy csak viccelt, nem ér, az ellenséget csak ugy kitalálta. Azt akarta, hogy istenként imáddják őt. Egy másik kedvenc történelmi személyiségem Keresztelő Szent János feje. Keresztelő Szent János nem volt olyan őrült mint Caligula, csak egy kicsit ütődött volt, mert a sivatagban kiabált, ahol senki se hallotta. Mindig böjtölt, vasárnap meg bogyókat, gyökereket és bogarakat evett. Amikor levágták a fejét, rátették egy lapostányérra. Most akarok valamit mondani, ami nem vág a témába. Van még egy nagyon szimpatikus személyiség, de nem történelmi személyiség, mégis el akarom mondani, mert mégiscsak személyiség.... Benino vagy Benito az, a pásztor, amelyik a betlehemben van. Énnekem nagyon bírom ezt a Benitót, mert folyton csak alszik, és fütyül rá, mi történik körülötte. Szerintem az összes történelmi személyiség között őneki a legjobb!

***

Milánó, Róma és Nápoly Olaszország három legfontosabb városa. Emlékszel rá, mi jellemzi őket?

Igen. Kezdjük Milánón, az a legmagosabb. Milánó Lombardia fővárosa. Mintahogyan Piemontnak, őneki sincs tengere, hegyei viszont vannak. Milánó Olaszország leggazdagabb és legnagyobb városa: innen irányítják Olaszország összes iparát. Minden ipar Milánóban van egytől egyik, a könyvgyártást is beleértve (lásd Olvasókönyv V. osztály). Milánóban csupa gazdag népek laknak, egyik gazdagabb, mint a másik, nincsenek szegények. Ha Milánóban kéreget egy szegény, az nem milánói, hanem foggiai Milánóban az emberek nemnagyon néznek egymás szemébe, a tőszomszédod olyan, mintha valami távoli szomszédod volna ! Ha hasraesel, Milánóban vagy Bergamóban senki se segít fel: othagynak az utcán, főleg felső Bergamóban. Nápolyban viszont? fölsegitenek. Milánóban mindig esik a hó, a hideg, a köd, a nedvesség, egymerő csatak a ruha, ki se szárad Nagyboldogasszonyig. És most Roma jön. A rómaiak folyton hülyülnek. Amióta a Róma egyszer megnyerte a bajnokságot, azóta mindig csak hülyülnek. De azért szinpatikusak. Aszt mongyák nekünk hogy komám. Róma Laziónak a fővárosa és Olaszország fővárosa. Rómában van az állam és otnan a Pápa is, mind a kettő parancsol, de a pápa az egész világnak. A pápa sose jött még el Nápolyba, fél hogy elkérik a pénzét. Róma televan műemlékkel, Milánó nem, csak eggyel. Rómában otvannak Róma romjai. Néró nem gyujtotta fel, megmondta a tanító bácsi. Róma nagyon nagy, de tiszta kosz. És most Nápoly jön. Én voltam egyszer Nápolyban. Tiszta volt. De lehet, hogy rosszul láttam. Nápolyban van az összes tolvaj, szélhámos. gyilkos és drogos. A tenger egy pöcegödör. Eladják a használt kagylót. Egy arzanói gyerek ha eltéved bezsuppolják. Ha jön egy földrengés, egy perc alatt minden ház összerogyik. másfél milió a munkanélküli. Egy házban husz gyerek is lakik. Ugy dudálnak az utcán mint az eszement. A Dómban ott a camorra. Én e közül a három város közül eggyikbe se mennék el lakni e közül a három város közül.

Marcello D'Orta: Én remélem megúszom (Nápolyi elemisták dolgozatai)