Nem a barit hívják Beninek. Ha azt valaki nem. Bár a szomszédok néha szeretnék, mert versenyt énekel a főútról behallatszó szirénákkal. Hasonlóan a jó öreg éneklő kutyához, amit olvasva gyermekként, nem hittem volna, hogy valaha nekem is lesz.

Az ismételt gyilkolásnak köszönhetően most egy bárányom lett. Meg még négy cimborámnak is, de ez nem tartozik ide. Az viszont igen, fokozottan orrolásba keveredtem, már nem emlékszem, magammal, vagy „érdektelen” másokkal. Lehet, ez sem tartozott ide. Nekiláttam.

A szépen letisztított combot bekentem fél citrom levével. Gondoltam, nem lesz így jó, tehát gyorsan nyitottam egy Dúzsi Rozét. Magamnak. Aztán mikor lenyugodtam, bekentem a husit olívaolajjal, jó bőven rozmaringgal, kakukkfűvel. Szárítottal, mer az volt itthon. Meg zúzott fokhagymával, azé azzal, mert zúztam. Megint zúztam a torkomba, s akkor már tudtam, ennek megint jó vége lesz.
Pedig akkor csak 30. dél volt.
Ily kalandok által ejtett vadamat jobb híján sütőpapírba csomagoltam, s kamrába tettem. Két napra.

Rövid távú hátratekintésként annyit, nálunk ami béget és bundás, az konyhába soha. Ennek ma már jóvátehetetlenségéről egy tavaszi athéni hétvége győzött meg, ahol én állandóan bárányt roston.
Amit evéskor igazán egyénire pácolt az Akropoliszon kissé szénné égett kopasz fejemről csorgó lé.

Ami 30 dél és Újév dele közt történt, már megint nem idetartozik ide. Akkor kivettem a combot a pácból, alaposan bekentem friss borssal, durva tengeri sóval. Igazán sóvirággal kellene, megszállottság addig nálam nem!
150 fokra melegítettem a cseréptálam, bele a húst, visszakapcsoltam 90 fokra, betoltam a cuccot.
Úgy két óra múlva jelentkeztek az Újévi pánik, meg elvonás jelei. Nyitottam egy 2000-es Tóth egri merlot-t, majd előkészültem a köretekhez.
Igen hozzáértő babsalátát javasolt, itt következő lett: némi lencsét pároltam kicsit, majd tettem hozzá kockára vágott répát, zellert, gyökeret. Rotty rajta, hogy a zöldségek ropogjanak Mikor megfőtt, leszűrtem, só, bors. Nyakon szűretlen olívaolajjal és még pár csepp sherry ecet.
A másik, vastag hasábra vágott krumpli vajban sütve, hámozatlan fokhagyma olívában főzve, aztán nyomkodhatod a krumpli mellé tányérodon.

Hat óra múltán, a húst jónak gondoltam, az újév meg... Kit érdekel.
A cserépedényről le e tetőt, aztán csúcshőn pirítás 20 percig.

Tálalási tanácsaim nincsenek. Csak zabálásiak. Mértéktelenül, barátaim.

A másnap így is-úgy is eljön. Meg a boldog újév, mindenkinek!

ps.: köszönet Adriennek és MBTBD-nak