Mivel karácsonykor már közreadtam egy hasonló válogatást, gondoltam, ne maradjon ez el húsvétkor sem. A szöveget most is úgy gyűjtögettem. Kellemes húsvétot mindenkinek!

Vatikán
A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is “Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában.

Belga tojásvásár
A flamand Ardennek lábánál fekvő Kruishoutem városka lakóit valaha „Eierjongens”-nak hívták. A szó az egykori tojáskereskedőkre emlékeztet. A mai napig itt tartják húsvétkor az országos tojásvásárt. Az elsőre maga a Napkirály adott engedélyt. A mai húsvéti hagyományok a régi vásárok hangulatát idézik. Húsvét szombatján ünnepélyes keretek között nyitják meg a tojásvásárt, és megválasztják a Tojásherceget, aki tisztségét egy évig viseli. Húsvétvasárnap körmenet indul a környéken található kastélyokba, ahol zene, tánc és kirakodóvásár fogadja a sokaságot. Megválasztják a Tojásherceg méltó párját is, a Tojáshercegnőt.  Húsvéthétfőre marad a legérdekesebb látványosság: a helység szimbólumával, a tojással a templom harangjának magasságába kell célozni. Aki pedig nyerni szeretne, az folyamatosan követheti az apró ejtőernyőkre függesztett óriás papírtojásokat, amelyek az ünnepség megkezdésekor leengednek a templomablakból. A „tojásfogó” játék során mindenki az „aranytojás” megkaparintására törekszik. Akinek ez sikerül, annak 5000 belga frank üti a markát.

Lengyel búcsú
A böjt utolsó napján, nagypénteken Lengyelország híres búcsújáró-helyein megkezdődnek a ma is óriási tömegeket vonzó passiójátékok. Közül a leghíresebb a XVII. században alapított Kalwaria Zebrzydowskában rendezett, amely a Biblia jeleneteit három napon át idézi fel. Húsvéthétfő a tréfálkozás, locsolás és társaságba járás napja. A lengyel elnevezés – smigus-dyngus – eredetileg két külön ünnepet jelentett. Smigusnak az eladó lányok és hajadonok vízzel való megöntözését, valamint friss fűzfaággal való megcsapkodását nevezték, dyngusnak pedig a fiatal fiúk és férfiak álarcos felvonulását hívták. Ilyenkor álarcosan, nagy zajjal, tréfás rigmusokat kántálva járták a házakat húsvéti tojásokért. Húsvét hétfőjére (és keddjére) esik a messze földön ismert krakkói búcsú, az „Emausz”. A vásáron a mézeskalács-finomságoktól kezdve a kegytárgyakon át a cukorból készült rózsafüzérig mindent lehet kapni. A kedd női locsolónap a lengyeleknél.

Angol legendák
Angliában rengeteg vidám, színpompás felvonulás és kirakodóvásár fűződik a húsvéti ünnepekhez, csupán a nagypénteken elevenedik meg az anyai fájdalom legendája, amelyet a britek Hot Cross Bun ceremóniának neveznek – egy elveszett fiát hazaváró anya nagypénteken forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban reménykedve, hogy az eltévedt ifjú mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen ma is kiakasztják. A másik legenda húsvéthétfőre vonatkozik: a viktoriánus korban egy hiúságáról ismert szépasszony minden évben a húsvétot használta fel arra, hogy pazar ruhatárát felvonultassa a londoni Battersea Parkban. 1962 óta látványos felvonulásokat rendeznek itt húsvétkor, ahol a vurstlitól a lovas bemutatóig és a kirakodóvásárig minden megtalálható. A Regent’s Park szintén érdekes ceremóniának ad otthont húsvét első napján – itt rendezik ugyanis az igáslóversenyt: a benevezett állatok különbözőképpen feldíszített kocsikat vontatnak.

Finn boszorkányok
A pogány rítusok és a keresztény szertartások békésen megférnek egymással a finn polgárok képzeletében, és tarka, mágikus kavalkádot varázsolnak a mindennapokból. A gyerekeket pl. nagypénteken kora reggel jól elfenekelik, hogy megtanulják értékelni Krisztus szenvedéseit. Az egészen elvetemült szülők még boszorkányokkal is ijesztgetik az apróságokat, a finn néphagyomány szerint ugyanis nagypéntek és húsvétvasárnap között szabadon repkedhetnek a boszorkányok, mivel Jézus a lezárt sírban pihen. Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében. Finnország délkeleti részén az apróságok egy óriási zajt okozó hangszert hordoznak a kezükben, és körbejárják a házat. A hangos zene a csendes héttől való búcsúzást és a vidámság kezdetét jelenti.

Német tűzkerekek
Az ünnepi szentmiséken részt vevő polgárok igazi „pogány” rítus szerint csokoládétojásokat és nyuszikat ajándékoznak gyerekeiknek. Ez a szokás egykor szoros kapcsolatban állt a halottkultusszal. Az ősi pogány hagyományokra utal a Luegde városában minden évben megrendezett télbúcsúztató szertartás: a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. A lángoló tűzkerék a nap hatalmát, a tavasz beköszöntét és a megújulást szimbolizálja már több mint kétezer éve. Az ősi germán legendák szerint ha a tűzkerekek megérkeznek a völgybe, termékeny év várható. A húsvéti ünnepségek méltó befejezése egy csodálatos tűzijáték.

Görög gyertyalángok
A görögök legalább olyan lázasan készülnek a húsvétra, mint Európa többi részén a karácsonyra. A húsvéti misén az egész család részt vesz. Szombaton éjfél előtt már mindenki ott várakozik a templom előtt, gyertyával a kezében. Pontban 12 órakor megkondulnak a harangok, és a templom mélyéről elindul a szent láng, amely egyenesen Jeruzsálemből érkezett. Mikor már mindenkinek megvan a lángja, siet vele hazafelé, és millió apró fény csillog az éjszakában. Az áldás és boldogság akkor következik be, amikor a láng kialvás nélkül, az „örökmécsesbe” kerül, amely egyetlen görög otthonból sem hiányozhat. Feledhetetlen látvány Athénban, éjfél után, a Likavittosz hegyről levonuló nép. Mindenkinek a kezében gyertya ég, a koromsötét éjszakában a szerpentinen haladók szentjánosbogarak seregének tűnnek. Lakóniában egy régi pogány szertartás elevenedik meg, ahol a feltámadás ünnepe után emberek kimennek a temetőbe, és piros tojást, kenyeret, sajtot helyeznek halottaik sírjára. A görög családok apraja-nagyja alig várja a vasárnapot, mert a legnagyobb látványosság a szabadban történő báránysütés.

Kolumbia
A Húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.

Ciprus
Nagypénteken már készen vannak a festett tojások és indul a körmenet. Elkészítik a „Flaounes” elnevezésű húsvéti süteményeket, amelyek sajttal, mazsolával töltött kalácsféleségek. Szombat éjszaka feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcákra a ciprusiak. Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabadban.

Olaszország
Húsvéti süteményeik a történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék, a tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harangformára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

Bulgária
A régi hagyományok szerint a Húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik, miközben jut idő arra is, hogy az emberek az egészségükért imádkozzanak. Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek. Jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől.

Spanyolország
Itt hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek is, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben. A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak majd.

Húsvét-sziget
Miként van Karácsony-sziget, akként Húsvét-sziget is létezik. Őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felsőtestű tufakőszobrok. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra. Hogy milyen arrafelé a húsvét? A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a "Tapati", a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.

Zsidó húsvét, azaz a peszáh
Másképp a „kovásztalan kenyér” ünnepe az ótestamentumi hagyomány szerint az első zarándokünnep, amelyet a zsidók Egyiptomból való kivonulásuk emlékére ülnek meg. Ekkor ugyanis Isten tizedik csapásaként a halál angyala megölt minden egyiptomi elsőszülöttet, de elkerülte a zsidó otthonokat (a héber Peszáh jelentése: „elkerülés”). Ennek emlékére vágnak bárányt Peszáhkor a zsidók, mivel a kivonuláskor Isten parancsára bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfát, hogy az öldöklő angyal elkerülje őket. Ezért esznek az ünnepen mindmáig kovásztalan (keletlen) kenyeret, a menekülők ugyanis sietségükben nem tudták megvárni a kenyér megkelését. Peszáh ünnepét és vigiliáját, a széder-esti lakomát számos más, kivonulásra utaló, jelentőségteljes mozzanat szabályozza, ám mindezek együttesen sem tudják elfedni azt a tényt, hogy a zsidó húsvét valójában nem a történelemben, hanem a közel-keleti tavaszi évkezdet ősi szokásában gyökeredzik. A tavaszi bárányáldozat a „Kos korszakban” általános szokás volt a Közel-Keleten, kivéve Egyiptomban, ahol a kost isteni porhüvelyként, Hnum, Herisef, Amun, Ámon Ré néven tisztelték. Ami pedig a kovásztalan kenyeret illeti, fogyasztása éppenséggel nem ment kivételszámba, tehát ünnepi eledel aligha lehetett. A térségben ma is a lepénykenyér, a „hamuba sült pogácsa” a köznép legfontosabb eledele, a kelesztett kenyeret jóformán alig ismeri. A Peszáh naptári jelentőségére maga a Szentírás világít rá, amikor évkezdő ünnepnek teszi meg. A zsidó naptár őszi évkezdettel is számol; tavasszal a szakrális, ősszel a polgári évet kezdi meg. Ez nem ellentmondás, az ősi naptárak fél évekkel számoltak, az emelkedő és a hanyatló Nap fél esztendejével. Az őszi fél évkezdetet magától értetődően egészíti ki a tavaszi.

(Forrás: http://astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=38081,
               http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=2675818,
               http://jelesnapok.neumann-haz.hu/prod/unnep/peszach)