Eleinte azt hittem, egy lendülettel végére járhatok a dolognak, aztán hosszas töprengés után rájöttem, hogy ez a lehetetlen határainak meddő súrolása lenne, így több részletben lesztek kénytelenek elviselni a gombák iránti rajongásom írásos megnyilvánulását.

    Mivel minden kezdő gombavadászt alkalmassági vizsgának kéne alávetni, kvázi jogosítványszerűen, ezért gyakorlati és természetesen szubjektív szempontjaim ismertetése előtt, induljunk el a kötelező „ tananyaggal”.

Ne szedjen gombát az, aki nem ismeri fel az emberi élet kioltására létrehozott egyik legsunyibb biológiai fegyvert, a gyilkos galócát és társait!

    Ez a kedves jószág elég szép ahhoz, hogy a felelőtlen amatőr gondolkodás nélkül kosárkájába tegye, így okozva feledhetetlen emlékeket örököseinek...
Mérgezése alattomos és türelmes, a szakirodalom 8–24 órás lappangási időt ír, én hallottam már 72 órásról, sőt, a magyar történelem egyik nagyjával a fogyasztás után 2-3 héttel(!) végzett őkelme. Bocskay  fejedelem vacsorázott valamiféle labanc követtel 1606. december elején, majd súlyos betegségbe esett, és december 29-én visszaadta lelkét teremtőjének…

A mérgezés gyakorlatilag abból áll, hogy a szervezetből minden lehetséges úton és módon (hányás, izzadás, hasmenés) elvonja a vizet, a pótlásra bevitt folyadékot viszont nem engedi beépülni, gyakorlatilag kiszárad a delikvens. Nem a legbiztatóbb perspektíva… Szóval, bár egyesek szerint finom az íze, tartalékmáj nélkül ne próbálkozzunk vele!

Fontos tudni, hogy egy közepes darab gyilkos galóca alkalmas 4-5 ember anullálására, ezért, ha a lehetősége fennáll, hogy akár egyetlen darab is a szedett gombák közé keveredett, az ÖSSZES GOMBA fájó szívvel bár, de gondolkodás nélkül KIDOBANDÓ!!!

A mi kedves galócánk valamivel ritkábban előforduló cimborája a fehér gyilkos galóca, amely hatásában és veszélyességében ugyanazt képes nyújtani, mint  zöldes hátú testvére.

     A galócák fennmaradó fajai kevésbé veszélyesek ugyan, de ha már témánál vagyunk, őket se felejtsük ki.
  

    • A párducgalóca a klasszikus bolondgomba. Mérgezésének tünetei hasonlóak az alkoholmérgezéséhez, az idegrendszer stimulálásával, illetve az idegeket védő zsírréteg elbontásával okozhat emlékezetes órákat a mérgezettet ellátó egészségügyi személyzetnek. Mivel mint minden hatóanyag, a dózis mértéke a mérgezés lefolyását erősen befolyásolja, kipróbálása nem javasolt…. Kalapja barna alapon ritkán felrakott burokmaradványokkal (magyarul pöttyökkel), ami a minden galócánál meglévő bocskor + gallér kialakulása során marad a kalapon.

    • A légyölő galócát mindenki ismeri, ez a mesebeli gomba, szép piros-fehér kalapja messziről látszik a fenyvesek kopár talaján. A méreg 90-95 százaléka a kalap bőrében található, a leírások szerint egyes szibériai sámánok a mai napig ennek a főzetéből nyerik látomásaikat. A kipróbálását nem javaslom…

• A citromgalóca szintúgy érdekes jószág, elég sűrűn előfordul, a 30-as években a francia gombahatározók még mint jó ízű, ehető gombát írták le. újabban azonban ez a minősítés a nem fogyasztható, enyhén mérgező kategóriába csúszott.

    • A piruló galóca ehető, felismerni, hogy viseli a jellegzetes galócajegyeket (bocskor + gallér), ám megtörve a húsa rózsaszínre,  pirosra változik.

Létezik a gombakönyvekben még a császárgalóca, mivel azonban a termőhelyét jelentő erdőket időközben kivágták és más jellegű állományokra cserélték, ez már szerintem kb. a yetihez hasonló népmesei elem…

A következő alkalommal, becsszó, továbbmegyünk, de ezt nagyon fontosnak tartottam…