Spaghetti alla carbonara
Ez az igazi gyorskaja! Mivel mostanság, az ünnepek közeledtével, az embernek egyre sűrűsödnek a teendői, nem igazán van idő hosszú főzőcskézésre. Ilyenkor szedem elő az ehhez hasonló, könnyen, gyorsan, olcsón elkészíthető, olasz tésztaételeket. Gyanítom, anno a szénégetőknek (carbonara = szénégető) sem volt valami sok idejük az ebédkészítésre, talán ezért találták ki ezt az ételt. Már, ha egyáltalán…
A főzési idő összességében nagyjából annyi, amíg a víz felforr és a tészta megfő. Így méltán nevezhetjük gyorskajának.
Sajnos, ezt a remek kis olasz tésztaételt a magyar vendéglátásban folyamatosan megerőszakolják. Én még étteremben nem ettem rendes, igazi carbonarát. Láttam viszont tejszínben tocsogó, gépsonkás förmedvényeket, amit nem átallnak carbonara néven adni. Sőt, petrezselymes és zöldborsós verziójával is találkoztam. Ráadásul a neten is keringenek ilyen és ilyen „receptek”. Szörnyű!
Bevásárlólista:
- 1 csomag spagettitészta (500 g)
- 15 dkg füstölt kolozsvári szalonna
- 4 db tojás
- 4-6 ek. főzőtejszín
- 10 dkg parmezán vagy pecorino
- 1-2 gerezd fokhagyma
- 1 ek. vaj
- só, bors

Előkészületek:
Ha hűtőben tartjuk a tojást, akkor célszerű kivenni, hogy mire felhasználásra kerül, szoba-hőmérsékletű legyen. A szalonnát kisebb kockákra vágom, a parmezánt lereszelem.
Elkészítés:
Egy nagy lábasban feltesszem a tészta főzővizét, minimum öt litert (a tészta főzéséhez 10 dkg/1 l víz a minimum). Két evőkanálnyi sót szórok a vízbe, és forralni kezdem. Ha felforrt, beleteszem a tésztát, és a zacskón feltüntetett ideig főzöm.
Közben előveszek egy nagyobb serpenyőt vagy wokot, és a vajon pirítani kezdem a kis kockákra vágott szalonnát. Míg pirul, egy keverőtálba ütöm a tojásokat, sózom, borsozom, és habosra felverem a hozzáadott tejszínnel és a reszelt parmezánnal együtt.
Közben előveszek egy nagyobb serpenyőt vagy wokot, és a vajon pirítani kezdem a kis kockákra vágott szalonnát. Míg pirul, egy keverőtálba ütöm a tojásokat, sózom, borsozom, és habosra felverem a hozzáadott tejszínnel és a reszelt parmezánnal együtt.
Ha a szalonna megsült, egy szűrőkanállal kiveszem egy papírtörlővel bélelt tányérra. A visszamaradt vajas szalonnazsírba beledobom az apróra vágott fokhagymát, és kicsit megpirítom.
A kifőtt tésztát leszűröm (nem öblítjük le) és azonnal, még forrón beledobom a fokhagymás zsírba, ráöntöm a tojásos mártást, és gyorsan kavarni kezdem, vigyázva, hogy a tojás ne szilárduljon meg, hanem csak egy krémes bevonatot képezzen a tésztán. Ha úgy találom, hogy nem elég szaftos, egy kis főzővizet löttyintek hozzá.
A kifőtt tésztát leszűröm (nem öblítjük le) és azonnal, még forrón beledobom a fokhagymás zsírba, ráöntöm a tojásos mártást, és gyorsan kavarni kezdem, vigyázva, hogy a tojás ne szilárduljon meg, hanem csak egy krémes bevonatot képezzen a tésztán. Ha úgy találom, hogy nem elég szaftos, egy kis főzővizet löttyintek hozzá.
Azonnal, frissen tálalom. Egy adag tésztát teszek a tányérra, megszórom a tetejét a szalonnakockákkal, és jó sok borsot őrölök rá. Na, ez a spaghetti alla carbonara!
Még pár szó:

Ezt az ételt csak frissen elkészítve fogyasszuk. Melegíteni nem szabad!
A tejszínt helyettesíthetjük mascarponéval is, csak egy kicsit kevesebb kell belőle. Ha szaftosabbra szeretnénk készíteni, ne a tejszínadagot növeljük, hanem inkább eggyel több tojást adjunk a szószhoz. Vannak, aki szerint egyáltalán nem szabad tejszínt tenni bele, csak tojást. De én ennyire nem vagyok purista. Szerintem egy kis tejszín javít a szószon, bársonyosabb lesz tőle. De csak módjával használjuk, tojásonként egy-másfél kanállal.
Ez egy egészen fantasztikus tésztaétel. Gyors, egyszerű és nagyon finom. A tésztát bevonó krémes, tejszínes-parmezános szósz íze és textúrája, találkozik a sült szalonnakockák ropogós állagával és finom zamatával. Mi kell még? Talán csak egy pohár siklósi chardonnay a Malatinszky-kúriából, hogy teljes legyen az ízharmónia.
Jó étvágyat!
A tejszínt helyettesíthetjük mascarponéval is, csak egy kicsit kevesebb kell belőle. Ha szaftosabbra szeretnénk készíteni, ne a tejszínadagot növeljük, hanem inkább eggyel több tojást adjunk a szószhoz. Vannak, aki szerint egyáltalán nem szabad tejszínt tenni bele, csak tojást. De én ennyire nem vagyok purista. Szerintem egy kis tejszín javít a szószon, bársonyosabb lesz tőle. De csak módjával használjuk, tojásonként egy-másfél kanállal.
Ez egy egészen fantasztikus tésztaétel. Gyors, egyszerű és nagyon finom. A tésztát bevonó krémes, tejszínes-parmezános szósz íze és textúrája, találkozik a sült szalonnakockák ropogós állagával és finom zamatával. Mi kell még? Talán csak egy pohár siklósi chardonnay a Malatinszky-kúriából, hogy teljes legyen az ízharmónia.
Jó étvágyat!
Az utolsó 100 komment: