Irány Krakkó!
1. rész
Május elsején elindultunk a Felvidéken át Krakkóba.
Besztercebányát,
Donovalyt, Árva várát csak a buszból láttuk elsuhanni.
A várról itt olvashatunk bővebben.
Első megállónk Turdossin volt.
Itt egy gótikus fatemplom áll, 1390-ben építették, majd többször átépítették, több alkalommal leégett. A legenda szerint a nyári napforduló idején nagy hó esett, és itt – ezen a helyen – maradt meg legtovább a hó. Ennek az emlékére épült a templom.
A szentély mennyezete csillagos,
a hajó mennyezete rózsakazettás. 49 rózsa, mind különböző, 7 új, a többi eredeti festés, 1653–54-ben készült, 1993-ban restaurálták. A templomot Mindenszenteknek szentelték.
Az oltár fából van faragva, feltételezések szerint Lőcsei Pál mester munkája. A szószéket a négy evangélista szobra díszíti.
A karzaton nem volt orgona, mindig egy kisebb kórus énekelt itt.
A templom előtti parkban 2006-ban faragott faszobrok vannak, mindet más-más mester faragta.
Továbbindultunk, és a Magas-Tátrát nyugatról elhagyva léptünk át a szlovák–lengyel határon.
Wadowicébe érve megálltunk, itt született II. János Pál pápa. Sajnos, a szülőházába nem jutottunk be, hatalmas sor kígyózott az utcán át fel az emeletre, így inkább városnézés lett a program.
Elsőnek a bazilikát néztük meg, a templom oldalán van egy napóra,
a pápa gyerekkorában mindig látta, ha kinézett az ablakán. A napóra felirata:
„Az idő múlik, az örökkévalóság vár.”
Utunk következő állomása Kalwaria Zebrydowska volt.
Itt a hegy tetején egy bazilika áll, a kertben körbe a jeruzsálemi keresztút mintájára 40 barokk stációt építettek, a 41. bent van a templomban.
A térképen jól látható, hogy két útvonal is van, az egyiket – a hosszabbat – húsvétkor, a másikat – a rövidebbet – valószínűleg augusztus 15-én, Nagyboldogasszonykor járták be a hívek.
Továbbutaztunk Krakkóba, estére érkeztünk meg, fáradtan.
Az utolsó 100 komment: