Janikovszky Éva: Égigérő fű (részlet)
Poldi néni délutánonként kiült a repkényes ajtó elé a lócára, és várta, hogy Poldi bácsi hazaérjen a munkából. Poldi bácsi mindig hat óra tíz perckor ért haza, mert messzi volt a park, de Poldi néni jóval korábban kezdte el várni. Már fél ötkor levetette kötényét. A várakozás úgy kezdődött, hogy az aranykoszorús lószerszámkészítő megállt a lóca mellett, és azt kérdezte:
− Megengedi, Zsófika?